gipsz A: 1604 gibsből [✐] (MNy. 61: 486); 1636 gipsot (NySz.); 1644–1671/ gyipszet (NySz.); 1664 gypſuſt (Wagner: Phras. 2: 227); 1791 Gipsz (NSz.) J: 1 1604 ’szénsavas mészvegyület, ill. az ebből égetett, őrölt fehér por | Gips’ (↑); 2 1857 ’gipszkötés | Gipsverband’ (OrvH. 1857. okt. 22.: 325), 1881 ’gipszkötés | Gipsverband’ (MagyLex. 8: 183)
Latin jövevényszó, német közvetítéssel is. | ≡ Lat. gypsum, (h.) gypsum, gypsus: ’gipsz’; – vö. még ném. Gips ’ua.’. A latinban a gör. γύψος ’ua.; kréta’ átvétele. ≋ Megfelelői: ang. gypsum; fr. gypse; or. гипс; stb.: ’gipsz’. ⌂ A korábbi változatok gy-s, ill. s-es kiejtéséhez vö. →gyehenna, ill. →abszolút, →ámbitus stb. A 2. jelentés a gipszkötés ’egy fajta rögzítő pólya’ (1857: OrvH. 1857. okt. 22.: 325) összetételből önállósodással alakult ki.
☞ TESz.; EWUng.