gilva × A: 1228 ? Giluad [sz.] [szn.] (OklSz. golyva a., gilva a.); 1405 k. gilua (SchlSzj. 957.); 1673 gelyvác (NySz. golyva a., gëlyva a.); 1838 Gejva, giva-gomba (Tsz.); nyj. géjva, gëlva (MTsz. golyva a.) J: ’egy fajta lemezesgomba; laskagomba | Art Blätterpilz; Seitling’
Szláv jövevényszó. | ≡ Szbhv. gljiva, (N.) gliva ’(lemezes)gomba’; szlk. hliva ’laskagomba’; ukr. глива ’egy fajta bükkfatapló, taplógomba’; stb. [indoeurópai eredetű; vö. ném. (ófn.) klîwa ’korpa’; lett glîwe ’zöldes nyálka a vízen; iszap, sár, üledék’]. ⌂ A magyar hangalak a szókezdő mássalhangzó-torlódás feloldásával, majd a második nyílt szótagbeli magánhangzó kiesésével keletkezett.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 195; TESz.; EWUng.→ golyva