gesztikulál A: 1828/ gesticulált (NSz.); 1857 gesztikulálva (NSz.) J: ’beszédét (élénk) taglejtésekkel kíséri | gestikulieren’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. gestikulieren; ang. gesticulate; fr. gesticuler; stb.: ’gesztikulál’. vö. még lat. gesticulare ’mimikával, ill. gesztusokkal kifejez, művészileg így ad elő’ [< lat. gesticulus ’gesztus, kifejező kézmozdulat’ < lat. gestus ’gesztus’]; vö. →gesztus. ⇒⌂ A magyarba a latinból és németből került át. ∼ Idetartozik a (R.) gestál ’gesztikulál’ (1800: Nyr. 111: 461), ez a lat. gestus (↑) átvétele magyar képzéssel; az alaktanhoz vö. →brigadéros, →kocsmáros stb.
☞ TESz.; EWUng.→ gesztus