gerezd A: 1395 k. ʒelew gereʒd (BesztSzj. 806.); 1405 k. geriʒd (SchlSzj. 1487.); 1585 Goͤroͤzd (Cal. 902 [ɔ: 892]); 1635 gerézd (NySz.); 1695 girizdes [sz.] (OklSzPótl.); 1805 gërëzd (NSz.); 1818 gerízdet (NSz.); nyj. Grízdenként (ÚMTsz.) J: 1 1395 k. ’szőlőfürt | Weintraube’ (↑); 2 1590 ’csigolya | Wirbel(bein)’ (NySz.); 3 1591 ’szelet, cikk | Schnittchen, Spaltchen’ (SzT. gerezdes a.); 4 1603 ’cikkely 〈fokhagymáé stb.〉 | Zehe 〈des Knoblauches usw.〉’ # (MNy. 77: 256); 5 1632 ’a boronaház gerendáinak kiálló vége | Kopfende der Balken von einem Balkenhaus od. Brunnenkranz’ (SzT.); 6 1876 ’a háztető gerince; a házeresz széle | Dachfirst; Rand des Traufdaches’ (Nyr. 5: 36, MTsz.); 7 1893 ’kereszt alakú rakás szalma- v. gabonakévéből, fából | kreuzförmiger Haufen aus Stroh- od. Getreidegarben, aus Holz’ (MTsz.)
Déli szláv jövevényszó. | ≡ Blg. грозд ’szőlő(fürt)’, (N.) грезд ’hordódugó’; szbhv. grozd, (Kaj) grȅzd ’szőlő(fürt)’; szln. grozd ’ua.’; – óe. szl. grozdъ ’ua.’ [valószínűleg indoeurópai eredetű; vö. ném. (ófn.) gras ’fű, fűféle’; lett gręzns ’kakastaréj’; stb.]. Megfelelői más szláv nyelvekben is megtalálhatók. ⌂ A 3. jelentés feltehetőleg a bolgárból származik; vö. blg. (N.) грéздя ’bevág, beró, bemetsz; rovátkol, hornyol’. Egyes jelentések keletkezésére a →gerinc is hatással lehetett.