gebed A: 1604 Gebedec (Szenczi Molnár: Dict. Mórior a.); 1777 gebbed (NyF. 50: 30); 1832 gibedve [sz.] (NSz.) J: 1 [ma főleg meg~] 1604 ’meghal; döglik, döglőfélben van | sterben; im Begriff sein zu verrecken’ (↑); 2 1784 ’dermed, gémberedik | erstarren’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 19); 3 1832 ’ágaskodik, pipiskedik | sich auf die Zehen stellen’ (↑)
Fiktív tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A tő bizonytalan, esetleg onomatopoetikus eredetű, és azonos a →gebe és →gebeszkedik tövével. A végződés kezdő-gyakorító képző. A 2. jelentés lehetett az eredeti; vö. →gémberedik. Az 1. és 3. jelentés metonímia. ⚠ A →göb, →gömb stb. szavakkal való egyeztetése téves.
☞ MNy. 61: 403; TESz.; EWUng.→ gebe, gebeszkedik, gémberedikNszt ↪gebed