gányol × A: 1560 u. begányolni [✐] [sz.] (Nyr. 12: 363) J: 1 1560 u. ’összekuszál; összehány | verwirren; durcheinanderwerfen’ (Nyr. 12: 363) (↑); 2 1785 ’gyengén, rosszul körülkerít; összetákol | schwach, schlecht umzäunen; zurechtzimmern’ (NSz.)
Fiktív tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A tő összefügghet a →gamó tövével. A végződés feltehetőleg -l gyakorító képző. A 2. jelentés lehetett az eredeti. ⚠ Onomatopoetikus magyarázata aligha valószínű. ≂ Tisztázatlan idetartozású: ? Ganyo [szn.] (1509: OklSz.); Gányó ’dohánykertész’ (1825: EtSz.); ’elhanyagolt ‹ruházat›’ (1873: Nyr. 46: 107); ismeretlen eredetű nyelvjárási szóként a Nagyalföldön és a Dunántúlon él.
☞ MNy. 34: 239; EtSz.; TESz. gányó a. is; EWUng.→ gamóNszt gányol