frang † A: 1461 frange [lat. -e végződéssel] (NytudÉrt. 50: 72); 1465 francha [□] (NytudÉrt. 50: 73); 1546 frangoth (EWUng.); 1582 fraygont (MNy. 51: 449); 1611/ fráng (MNy. 80: 126) J: 1 1461 ’bizonyos helyek (község, bíró háza, mező, vásár stb.) v. személyek zavartalanságának oltalma, ill. vmely, e helyekkel v. személyekkel összefüggő tevékenység (pl. árusítás) szabadsága, kiváltsága | Schutz bzw. verliehenes Vorrecht gefreiter Orte od. gewisser Personen’ (↑); 2 1546 ’tilalom | Verbot’ (↑); 3 1584 ’(az 1. jelentésben említett védettség, kiváltság megsértéséért kiszabott) bírság, büntetés | (wegen Verletzung der vorerwähnten Privilegien verhängte) Geldbuße, Strafe’ (MNy. 51: 448)

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kor. úfn.) freiung ’kiváltság, vmely tevékenység szabadsága’, (h. kor. úfn.) freyung ’ua.’, (baj.-osztr.) freiung ’ua.; kereskedelmi korlátozás; menedékjog’, – ném. Freiung ’felmentés, mentesség’, (R.) ’menhely, menedék’ [< ném. frei ’kötetlen, szabad; stb.’].  ⌂  A szóvégi a-s változat latinosítás eredménye. A magyar szó egy bajor-osztrák nyelvjárási alakból magyarázható, amelyből kieshetett az i̭ félhangzó. A 2. és 3. jelentés metonímia az 1. alapján.

☞ MNy. 52: 78; TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ frigy