francia A: 1413 ffranchias [sz.] [szn.] (MNy. 10: 79); 1540/ franczia (MNy. 69: 364); 1793/ farancia (I.OK. 30: 258) J: ‹fn› 1 1413 ? ’vérbaj | Syphilis’ (↑), 1551 ’ua.’ (EtSz. 2. francia a.); 2 1533 ’francia ember | Franzose’ # (Gl. Franciabeli a.); 3 17. sz. ’vérbajos ember | Syphilitiker’ (EtSz. 2. francia a.); 4 1843 ’francia négyes tánc | Quadrille’ (NSz.) | ‹mn› 1 1533 ’a franciákkal kapcsolatos, rájuk vonatkozó | französisch’ # (Gl. Franciaország a.); 2 1604 ’Gallia területén élő | in Gallien lebend’ (Szenczi Molnár: Dict. Hédui a.); 3 [ ~betegség] 1742 ’vérbaj okozta 〈betegség〉 | syphilitisch 〈Krankheit〉’ (EtSz. 2. francia a.) Sz: franciás 1413 [szn.] ? ’vérbajos | syphilitisch’ (↑); 1659 ’ua.’ (EtSz. 2. francia a.); 1752 ’a franciákra jellemző | typisch französisch’ (NSz.)

Köznévvé vált tulajdonnév. |  ⌂  A magyar Francia  [hn.] ’Franciaország’ köznevesülése (1372 u./ francya  (JókK. 129)) [< lat.  (k.), (h.) Francia ’ua.’, eredetileg ’Észak-Gallia ‹a frankok betelepedése óta›’ < lat. Franci [többes szám] ’frankok; franciák’]. Az országnévnek népnévvé alakulását bizonyára az is elősegítette, hogy a magyarban a Francia országnév tautologikusan egyre inkább Franciaország  (1533: Gl.)) alakban volt használatos, amelynek előtagját a Németország  (1533: Murm. 427.), Lengyelország  (1533: Murm. 435.) stb. analógiájára népnévnek fogták fel. A nemi betegséggel kapcsolatos jelentésekhez vö. →franc². A főnévi 4. jelentés önállósulás a francia tánc ’francia négyes tánc’  (1838: NSz.), francia négyes ’ua.’  (1844: NSz.) szószerkezetekből.  ∼  Idetartoznak: francai ’Franciaországból származó’  (1530: KL. 95.); franciai ’ua.’  (1538: Pesti: Nomenclatura K4).

☞ Nyr. 38: 89; EtSz.; TESz.; EWUng.→ franc¹, franciakulcs, franciskánus