fráter A: 1372 u./ fratera (JókK. 8); 1559 Frator (Sztárai: ComLep. 32); 1640 fráter (SzT.) J: 1 1372 u./ ’laikus szerzetes | Laienbruder’ (↑); 2 1574 ’〈többnyire becsmérlő jelzővel〉 férfiszemély | Mensch, Kerl 〈meistens mit einem herabsetzenden Attribut〉’ (SzT.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. frater ’fiútestvér ‹elvont értelemben is›; szövetséges társ; barát’, (e.) ’laikus testvér, szerzetes’ [indoeurópai eredetű; vö. óind bhrā́tar-; óe. szl. bratъ, bratrъ: ’fiútestvér’; stb.]. ≋ Megfelelői: ném. Frater; fr. frater stb.: ’laikus szerzetes’. ⌂ A 2. jelentés tréfás metafora.