forspont ∆ A: 1684 forspont (EWUng.); 1687 forspánnak (EWUng.); 1697 forspantot (Horváth M.: NEl.); 1750 Frospontra (MNy. 65: 237); 1844 rosponttal (NSz.); 1861 foros ponton (NSz.) J: ’előfogat | Vorspann 〈Hilfszugtiere〉’
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Vorspann ’előfogat’ [< ném. Vordergespann ’ua.’]. ≋ Megfelelői: szbhv. (N.), (R.) fȍršpan; le. (R.) forszpan; stb.: ’ua.’. ⌂ A szó bajor-osztrák közvetítéssel került át a magyarba. A szóvégi t szervetlen járulékhanghoz vö. →rubin, →tulipán stb. Egyes változatok hangátvetéssel, ill. a mássalhangzó-torlódás feloldásával keletkeztek.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.