font ∆ A: 1416 u./² fontal (MünchK. 212); 1519 fwnth (OklSz.); 1696 fond tallér (LtKözl. 50: 205) J: 1 1416 u./² ’egykori súlymérték | Pfund’ (↑); 2 1434 ’240 dénár, dénárfont, a legnagyobb régi pénzegység | Pfund Geldes 〈die höchste alte Währungseinheit〉’ (OklSz.); 3 1533 ’mérleg 〈csillagkép〉 | Waage 〈als Sternbild〉’ (Murm. 48.); 4 1565 ’mérleg | Waage’ (NySz.) Sz: fontos 1585 fontos ’vhány fontnyi súlyú, súlyos | pfundig, gewichtig’ (Cal. 1086) | fontol 1604 fontolja ’vmit (fonttal) mér | wiegen’ (Szenczi Molnár: Dict.)

Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) phunt, (h. kor. úfn.) phundt, (szász Sz.), (szász E.) fǫnt, – ném. Pfund: ’súlymérték; pénzegység’ [< lat. pondo ’egy fontnyi súly’].  ≋  Megfelelői: ang. pound; cseh funt; stb.: ’font’.  ⌂  A 3. és 4. jelentéshez vö. lat.  (h.) libra ’mérleg; mérleg mint csillagkép; font’.  ∼  Ugyanerre az etimonra megy vissza: font (sterling) ’Nagy-Britanniában használt pénznem’  (1794/: NSz.), amely az ang. pound (sterling) ’ua.’ tüköralakzataként keletkezett.

☞ EtSz.; MNy. 54: 467; TESz.; EWUng.→ fon, fontol, fontos, panzió, pénz, spontán