foncsika × A: 1093–1095/ ? Fancicam [szn.] [lat. -m végződéssel] (EtSz. 2: 152); 1212 ? Foncheca [szn.] (OklSz.); (†1124/) 1270 u. ? fanchuka [szn.] (MonStrig. 1: 82); 1740 fontsikák (SzT.); 1788 Fantsikák (NSz.) J: 1 1740 ’rongydarab | Fetzen, Lumpen’ (↑); 2 1926 ’kis darab vmiből | kleines Stückchen von etw’ (ÚMTsz.)
foncs × A: 1138/ ? Fons [szn.] (MNy. 32: 205); 1348 ? Fanch [szn.] (AnjOkm. 5: 219); 1833 Fonts (Kassai: Gyökerésző 2: 220); 1838 Fancz (Tsz.) J: ’rongydarab | Fetzen, Lumpen’
Származékszók, az alapszó azonban bizonytalan. | ⌂ Az alapszó talán a →fan. A végződések -cs + -ika, ill. -cs kicsinyítő képzők. A magyarázatot gyengíti, hogy a jelentéstani összefüggés a feltett alapszó és a származékok között nem világos. Azonban nem zárható ki, hogy a megnevezés az apró darabokra, vékony szálakra tépett rongy és a bolyhos szőr, ill. szeméremszőrzet közötti hasonlóságon nyugszik. A korai személynevek szintén a jelentéstani hasonlóság alapján ehhez a szóhoz tartozhatnak. ≁ Nem tartozik ide: foncsik ’hajfonat, copf; hagymakoszorú’ (1838: Tsz.); ez a →fon kicsinyítő képzős származéka; vö. →farcsik.
☞ EtSz. foncs a.; TESz. foncsik a. is; EWUng.→ fan