folyik A: 1295 Bekafolo [sz.] [hn.] (OklSz.); 1301 folyou [sz.] [szn.] (OklSz.); 1369 Vizzafuloupathaka [sz.] [hn.] (OklSz.); 1372 u./ folÿo vyʒett [sz.] (JókK. 140); 1576 foly (SzT.); 1578 folly [□] (NySz.); 1737 fojni [sz.] (SzT.); 1864 folyik [▽] (SzT.); 1892 fóhatott [sz.] (Ethn. 3: 65); nyj. foll (Nyatl.) J: 1 1295 ? ’〈víz a medrében, v. vízi jármű vízen v. személy vízi járművön〉 egyenletesen halad; 〈testnedv a vér- v. érhálózatban〉 kering | fließen, schwimmen 〈Schiff〉, fahren 〈im Boot〉; zirkulieren’ (↑), 1369 ’ua.’ (↑); 2 1301 ’megy, halad; fut | gehen; laufen’ (↑); 3 1372 u./ ’〈folyadék, folyékony testi váladék〉 kiárad, lecsurog; 〈apró, szemcsés anyag〉 szóródik | rinnen; ausgestreut od. ausgeschüttet werden’ # (JókK. 68); 4 [által~, meg~] 1416 u./² ’áthatol | durchdringen’ (MünchK. 112); 5 1456 k. ’idő 〈múlik〉 | vergehen 〈Zeit〉’ # (SermDom. 2: 754); 6 1493 k. ’〈beszéd, szó, mondanivaló〉 árad vkiből | die Worte fließen ihm od. ihr aus dem Munde’ # (FestK. 113); 7 1499 ’felkúszik | hinaufklettern’ (OklSz. fára-folyó a.); 8 1527 ’〈papír〉 itat, a tintát felszívja; 〈tinta〉 gyorsan szívódva terjed | ablöschen 〈Papier〉; überlaufen 〈Tinte〉’ (Heyden: Puerilium 32); 9 1546 ’〈huzamosabb ideig tartó cselekvés, történés〉 végbemegy | vonstatten gehen’ # (LevT. 1: 33); 10 1590 ’〈edény, szerkezet nyíláson át〉 folyékony v. szóródó anyagot kiereszt | lecken 〈Gefäß〉’ # (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 150); 11 1652 ’érvényben van 〈pénz〉 | in Umlauf sein 〈Geld〉’ (SzT. folyó a.); 12 1672 ’vmiből következik | hervorgehen, folgen’ (SzT.); 13 [egybe~, egymásba ~, össze~] 1775 ’határai, vonalai elmosódnak, egybeolvadnak | sich verwischen’ # (NSz.) Sz: folyó 1295 ? [hn.] ’(nagyobb) vízfolyás | Fluss’ (↑); 1405 k. ’ua.’ (SchlSzj. 719.) | folyás 1333/ Cachafolyasa [hn.] ’(kisebb) folyó | (kleiner) Fluss’ (OklSz.) | folyár 1371 Folyar [szn.] (OklSz.); 1430 k. ? ’gyorsan író egyén | schnell schreibende Person’ (SchlSzj. 2159.); 1510 ’futár, követ | Kurier, Bote’ (PéldK. 57) | folyamik 1372 u./ folyamnanak ’járul | vor jmdn treten’ (JókK. 79); 1508 ’fut | laufen’ (NádK. 452); 1519 ’folyik 〈folyadék〉 | fließen’ (JordK. 696) | folyat 1395 k. foliath ’meder, árok | Flussbett, Seeboden, Graben’ (BesztSzj. 221.) | folyt [birtokos személyjellel] 1531 wéer foltaygh ’vminek a kiáradása, kifolyása | Ausfluß’ (ThewrK. 192); 1531 ’〈idő, esemény〉 lefolyása | (Ver)lauf, Gang 〈auch abstr.〉’ (ÉrsK. 450) | folyat 1416 u./¹ folato [sz.] ’〈nőstény állat〉 párosodni akar, üzekedik | brünstig sein, begehren’ (BécsiK. 186); 1604 ’folyni hagy | fließen lassen, lecken’ (Szenczi Molnár: Dict. Derívo a.) | folyos 1416 u./¹ foloſuan [sz.] ’gyorsan szerte jár | schnell herumgehen, laufen’ (BécsiK. 66) | folyamat 1479 Alsofolyamath ’folyás, folyam | Fluss’ (OklSz.); 1683 ’vmely dolog menete, lefolyása | (Her)gang, (Ver)lauf’ (Thaly: Adal. 1: 150) | folyam 1526 foľama ’folyás, folyó | Fluß’ (SzékK. 37); 1832 ’árfolyam | Kurs’ (Szily: NyÚSz.) | folydogál 1552 elfolydogal (Heltai: Dial. I7a) | folyamodik 1553 folyamodnom [sz.] (LevT. 2: 9) | folyadék 1565 folyadekaba ’vízlevezető folyóka | Wasserabfluss’ (MNy. 14: 98); 1777 ’folyékony anyag | Flüssigkeit’ (Szily: NyÚSz.); 1784 ’következmény | Folge’ (Nyr. 3: 408) | folyamatos 1624 Folyamatos (NySz.) | folyós 1655/ folyósság [sz.] (MNy. 64: 352) | folyomány 1774 fojomannyal ’folyadék | Flüssigkeit’ (NSz.); 1826 ’következmény | Folge’ (NSz.) | folyondár 1793 ’kúszónövény | Kletterpflanze, Efeu’ (NSz.) | folyékony 1800 Folyékony (Szily: NyÚSz.) | folytonos 1807 folytonos (Szily: NyÚSz.) | folyamodvány 1842 Folyamodvány (Szily: NyÚSz.) | folytonosság 1843 folytonosság (NSz.) | folyósít 1837 folyósításáról [sz.] (Hirnök 1837. dec. 8.: [3]) R: folyton 1604 Folyton [módhatározó-ragos bef mn-i igenév] (Szenczi Molnár: Dict. prófluus a.); 1835 ’mindig, minduntalan | fort und fort’ (NSz.) | kifolyólag 1837 kifolyólag (Rajzolatok 1837. okt. 8.: 640)

Bizonytalan eredetű, esetleg örökség az ugor korból. |  ≡  Vö. vog.  (T.) pol'cīt-, (AK.) pol'sīt- ’loccsan, csobban, csörgedezik’; osztj.  (O.) păli- ’kibuggyan ‹víz›’ [ugor *pᴕlɜ- ’előtörve, kibuggyanva folyik’].  ⌂  Eredetileg onomatopoetikus jellegű szó lehetett, de a szó eleji mássalhangzó-változás következtében a magyar szó elvesztette hangfestő jellegét. Az egyeztetést gyengítő körülmény, hogy a szó a magyarban sosem jelölte a víz csobogását, buzogását. Talán már az ősmagyarban, a hangutánzó-hangfestő jelleg elvesztése után magát a víz folyását, az egyenletes gyorsaságú mozgást jelölte, amelyből előbb metaforikusan, majd jelentésbővüléssel további jelentések keletkeztek.  ⌘  A folyondár egy nyelvújítás kori szabálytalan képzés eredménye.  ⚠  A →forr és →fut igékkel való összefüggése kevésbé valószínű.

☞ EtSz.; Pais-Eml. 370; NyK. 64: 347; MSzFE.; TESz. folyondár a. is; EWUng.→ árfolyam, befolyás, cseppfolyós, évfolyamat, folyóirat, folyosó, folytán, folytat, vér-¹UN UEW. № 1832