fojt A: 1416 u./² megfoitac (MünchK. 37); 1470 meg ... foha [foht □] (SermDom. 2: 491); 1542/ ? folta vala (Tinódi: Cronica 14a); 1550 u./ fuitottak vala (NySz.); 1764 Follytással [sz.] (SzT.); 1769 fotogat [sz.] (NSz.); 1805 fút (NSz.) J: 1 [főleg meg~] 1416 u./² ’levegőtől megfosztva megöl, megfullaszt | ersticken, erwürgen, ertränken’ # (MünchK. 126); 2 1416 u./² ’torkon ragad, szorongat | jmdn an der Kehle packen, würgen’ (MünchK. 48); 3 [főleg meg~ vagy el~] 1416 u./² ’elnyom; visszatart, visszanyom | unterdrücken; zurückdrängen’ # (↑); 4 1550 k./ ’vmit vmire szorosan ráköt, ráteker | etw an etw festbinden’ (↑); 5 1553/ ’cső átmérőjét szűkíti 〈pl. ágyúét〉 | dichten 〈zB. Geschützrohr〉’ (Tinódi: Cronica E1b); 6 1559 ’megsemmisít | vernichten’ (Székely I.: Krón. 100b); 7 1577 k. ’〈ízével, szagával〉 elállítja a lélegzetet; (szárazságával) fullaszt 〈étel〉 | jmdm den Atem benehmen 〈Geschmack, Geruch〉; (durch Trockenheit) würgen 〈Speise〉’ # (OrvK. 23) Sz: fojtogat 1527 foytogatny [sz.] (ÉrdyK. 628) | fojtós 1616 foitósonn ’szoros | eng, knapp’ (NySz.); 1618 ’fanyar | herb’ (NySz.)

Származékszó egy finnugor kori tőből. |  ⌂  A tő a →fúl² ige tövével azonos. A végződés -jt műveltető képző, az -ít műveltető képző korábbi változata. A fojt : →fúl² alaktani viszonyához vö. →gyújt : gyúl, →nyújt : nyúlik stb. A szó belseji l-es változat a →fal¹ adata is lehet.  ∼  Idetartozik: fojlik ’megdohosodik’  (1677: SzT.).  ⚠  A →fúl² származékaként való magyarázata aligha valószínűszava.

☞ EtSz.; MNy. 34: 225, 38: 27; NytudÉrt. 1: 66; TESz.; EWUng.→ fúl²UN UEW. № 831