fogy A: 1345 ? Fogyas [sz.] [szn.] (AnjOkm. 4: 548); 1372 u./ fogyadcoʒnak meg [sz.] (JókK. 104); 1495 e. el ... foġ (GuaryK. 111); 1531 fattÿg [r.]; fogÿk megh [□] (ÉrsK. 469, 215) J: 1 1345 ? ’tömegéből, mennyiségéből veszít; apad, csökken | weniger werden, dahinschwinden; abnehmen, sich vermindern’ # (), 1372 u./ ’ua.’ (); 2 1512 k. ’emésztődik, sorvad; elhasználódik | sich verzehren, dahinsiechen; verbraucht werden’ # (WeszprK. 57); 3 [ki~] 1572 ’vminek a végére jut, megszűnik rendelkezni vmi fölött | etw geht einem aus, etw nicht mehr besitzen’ # (MNy. 56: 118); 4 1771 k. ’soványodik | abnehmen, abmagern’ # (SzT.) Sz: fogyás 1345 ? [szn.] (); 1456 k. fogaſa (SermDom. 2: 134) | fogyatkozik 1372 u./ () | fogyatkozás 1372 u./ fogÿattkoʒaſombol (JókK. 12) | fogyatkozat 1416 u./¹ fogatkozat (BécsiK. 261) | fogyatkozatlan 1416 u./² fogatkoʒatlan (MünchK. 70vb) | fogyatkozatos 1416 u./² fogatkoʒatos (MünchK. 79vb) | fogyat 1513 foǵatanac ’(meg)károsít, gyengít | schädigen, schwächen’ (NagyszK. 35–36) | fogyhatatlan 1527 fogyhatatlan (ÉrdyK. 559) | fogyaték 1527 fogyateek ’hiány, hiányosság | Abnahme, Mangel’ (ÉrdyK. 509); 1650 ’hiányos; csekély | mangelhaft; gering’ (SzT.) | fogyaszt 1664 fogyasztonak (MNy. 6: 165) | fogyasztó 1736 fogyasztó ’sorvasztó | (ab)zehrend’ (NSz.); 1831 ’terméket, árut igénybe vevő személy | Verbraucher’ (NSz.); 1905 ’áramot felhasználó készülék | Strom verbrauchendes Gerät’ (TechnVívm. 1: 154) | fogyatékos 1765 fogyatékos (NSz.) R: fogytig 1531 fattyg (ÉrsK. 469) | fogytára 1533 fottara ’teljesen | ganz und gar’ (NySz.) | fogytán 1695 fogytán ’végén | am Ende’ (SzT.)

Valószínűleg örökség a finnugor korból. |  ≡  Cser.  (KH.) pǝ̑ča-, (U.) puće- ’fogy; apad ‹vízállás›; csökken; elpárolog’ [fgr. *pučɜ- ’csökken, fogy’].  ⌂  A fgr. *č > m. gy hangváltozás ugyan ritka, de vö. →fágy.

FUF. 19: 85; EtSz.; MSzFE.; TESz.; EWUng. ügyefogyottUN UEW. № 805