fogalom [4] A: 1828 fogalom (MNy. 4: 254); 1831/ fogalmok (NSz.) J: 1 1828 ? ’ismeret; felfogás | Kenntnis; Auffassung’ (↑), 1831/ ’ua.’ (↑); 2 1832 ’a gondolkodásnak elemi tartalmi egysége, amely a tudatban a valóság megfelelő elemeinek lényeges jegyei alapján alakul ki | Begriff’ # (NSz.); 3 1834 ’felfogóképesség, szellemi befogadóképesség | Auffassungsvermögen’ (NSz.); 4 1851 ’fogalmazás; fogalmazói munkakör | Konzept, Abfassung; Ressort eines Konzeptbeamten’ (NSz.); 5 1960 ’a maga nemében kiváló vki v. vmi | Inbegriff von etw’ (ÉrtSz.) Sz: fogalmaz 1833 fogalmazó [sz.] (Fogarasi: Műsz. Conceptus a.) | fogalmi 1843 fogalmi (NSz.)

Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. |  ⌂  A →fog¹ ’észlel, érzékel, észrevesz, megért, felfog’ szóból keletkezett -alom névszóképzővel. Az 1. jelentés volt az eredeti, ebből jött létre a 3., amelynek kialakulását latin, ill. német minta is befolyásolta; vö. lat. conceptus ’fogalom’ < lat. concipere ’felfog, megért’; ném. Begriff ’fogalom’ < ném. begreifen ’megragad, megfog, megtart’. A 4. jelentés keletkezését a fogalmaz ’(meg)fogalmaz, (meg)szövegez, megszerkeszt, írásba foglal’ származék támogatta; vö. még →foglal ’szóban vagy írásban megfogalmaz’. Az 5. jelentés bizonyos tárgyak, személyek túlértékelésének megjelölésére szolgál.  ⌘  Nyelvújítási származékszó.

☞ EtSz. 2. fog a.; TESz.; EWUng.→ fog¹