fiaskó A: 1839 fiascot (Hirnök 1839. aug. 19.: [4]); 1850 fiaskót (NSz.); 1882 fiaszkó (NSz.) J: ’kudarc, felsülés | Mißerfolg’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Fiasko; ang. fiasco; fr. fiasco; ol. fiasco; stb.: ’kudarc, felsülés’. Az olaszból terjedt el [az ol. far fiasco ’balszerencséje van, kudarcot vall, elbukik’ szószerkezet alapján keletkezett, amelynek második tagja az ol. fiasco ’szalmafonatú üveg, palack’ szóra megy vissza]. Ez talán a fr. bouteille ’palack, üveg’, (N.) ’balfogás, hiba’ mintájára jött létre. ⇒⌂ A magyarba német és olasz közvetítéssel került át.