fetreng A: 1508 vertengez (NádK. 356); 1517 fevrtevngeny [sz.] (DomK. 27); 1536 ferteng (NySz.); 1541 fo̗rto̗ǵÿ (KazK. 32); 1570 fettrengh volt (SzT.); 1805 fëtrëng (NSz. 147) J: ’hempereg, hentereg | sich herumwälzen, sich suhlen’ #

Relatív fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A -t műveltető képzős relatív tő a →fertő tövével azonos. Végződése a -g gyakorító képző. A fetreng alak az eredeti változatból keletkezett hangátvetéssel és egy n szervetlen járulékhang beillesztésével.

Nyr. 40: 297; EtSz.; Bárczi: TihAl. 52; TESz.; EWUng. fentereg, fertőNsztfetreng