feszül A: 1372 u./ fecʒwlet [sz.]; feʒewlewt [sz.] (JókK. 8, 50); 1518 k. féézwl (PeerK. 192); 1519 k. meg fezzvltnec [sz.] (DebrK. 305) J: 1 1372 u./ ’keresztre feszíttetik | gekreuzigt werden’ (↑); 2 1513 ’feszes lesz; merevvé válik | sich spannen; sich straffen’ # (NagyszK. 279); 3 1792 ’〈ruha〉 szorosan rásimul vkire | spannen 〈vom Kleid〉’ # (Baróti Szabó: KisdedSz.); 4 1810 ’〈érzés, gondolat〉 eltölt vkit | jmdn erfüllen 〈vom Gefühl, Gedanken〉’ (NSz.); 5 1824 ’nekifeszül vminek | sich stemmen’ (NSz.) Sz: feszület 1372 u./ feʒewletnek (JókK. 153) | feszültség 1781 feszǘltségre ’megfeszített állapot, feszülés | Spannung’ (NSz.); 1869 ’elektromos feszültség | elektrische Spannung’ (NSz.)
feszít A: 1416 u./² megfèʒ́eitèſſec [sz.] (MünchK. 32ra); 1506 ? vezohedmegh [? veszöht □] (WinklK. 195); 1525 fezihtenec (VitkK. 91); 1585 feziteny [sz.] (SzT.); 1595 fözite [sz.] (SzT.); 1652 feszeto [sz.] (SzT.) J: 1 1416 u./² ’keresztre feszít | kreuzigen’ (↑); 2 1506 ’feszesre húz; kinyújt | spannen; strecken’ # (WinklK. 249); 3 1564 ’kiemel; kifeszeget | herausheben; herauszwängen’ (MNy. 25: 236); 4 1786 ’〈mellet〉 kidülleszt | 〈Brust〉 herausrecken’ (NySz.); 5 1793 ’〈lelket〉 eltölt; lelkesít | 〈die Seele〉 erfüllen; begeistern’ (NSz.); 6 1821/ ’〈figyelmet〉 irányít | 〈Aufmerksamkeit〉 anstrengen, richten’ (NSz.); 7 1824 ’feszélyez | beengen, genieren’ (NSz.); 8 1838 ’vmit erősen odaszorít vmihez | etw stemmen’ # (Tzs.); 9 1875 ’erőlködik | sich anstrengen’ (NSz.); 10 1875 ’büszkén jár | stolz einherschreiten’ (Nyr. 4: 277)
feszes A: 1536 feʒes (NySz.); 1805 feszës (NSz.) J: 1 1536 ’szilárd; állhatatos | fest; standhaft’ (↑); 2 1778 ’megfeszített; merev | straff; steif’ # (NSz.); 3 1792 ’szűk; szorosan testhez simuló | eng; anliegend’ # (Baróti Szabó: KisdedSz.); 4 1793 ’kimért; erőltetett | gemessen; gezwungen’ (NSz.); 5 1807 ’feszült 〈figyelem〉 | gespannt 〈Aufmerksamkeit〉’ (NSz.); 6 1864 ’nyalka, jóvágású, magabiztos | schneidig’ (CzF.)
feszeget A: 1573 fezegetty (SzT.); 1585 Ki feszoͤgetoͤm (Cal. 334); 1805 feszëget (NSz.); 1898 feszigette (NSz.) J: 1 1573 ’igyekszik szétfeszíteni | zerspalten, sprengen wollen’ # (↑); 2 1613 ’vmilyen kérdést kitartóan, erőszakosan részletez | forcieren, durch Zwang erreichen’ # (NySz.); 3 1770 ’nyugtalanít | beunruhigen’ (NSz.)
feszeng A: 1645 Feszeng (NySz.) J: 1 1645 ’nyugtalanul izeg-mozog | sich unruhig hin und her bewegen’ # (↑); 2 1816 ’büszkélkedik | stolzieren’ (NSz.); 3 1834 ’feszül | sich spannen’ (NSz.); 4 1863 ’feszélyezve érzi magát | geniert sein, sich beengt fühlen’ (NSz.)
fesz ∆ A: 1803 fesz (Nyr. 26: 359) J: 1 1803 ’merevség, feszesség | Steifheit, Steife’ (↑); 2 1834 ’feszélyezettség | Zwang, Unbehagen’ (NSz.); 3 1837 ’katonás fegyelem | soldatische Zucht’ (NSz.)
feszeleg × [1] A: 1807 Feszelegni [sz.] (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 1808 feszelgő [sz.] (NSz.); 1825 feszelygő [sz.] (NSz.); 1831 Feszereg (Kreszn.); 1864 Feszelėg (CzF.) J: 1 1807 ’fészkelődik | zappeln’ (↑); 2 1808 ’gőgösen viselkedik | sich hochmütig benehmen’ (↑); 3 1825 ’feszélyezve érzi magát | sich beengt fühlen’ (NSz.)
feszély ∆ A: 1833 ? feszélyekre (NSz.); 1844 Feszély (NSz.) J: 1 1833 ? ’feszesség | Steifheit’ (↑), 1844 ’ua.’ (↑); 2 1853 ’feszélyezettség | Unbehagen, Geniertheit, Zwang’ (NSz.) Sz: feszélyez 1853 feszélyezve [sz.] (NSz.)
fesztelen A: 1833 fesztelen (Társalkodó 1833. dec. 24.: 411) J: ’könnyed, természetes | ungezwungen’ #
A szócsalád korábbi tagjai fiktív tőből keletkezett származékszók. | ⌂ A tő, amely igei természetű lehetett, ismeretlen eredetű. A végződések különféle ige- és melléknévképzők. A konkrét, ill. elvont jelentésekhez vö. lat. intendere ’megfeszít, kinyújt; megerőltet, figyelmét vmire fordítja’; ném. spannen ’feszesre húz; (le)bilincsel’. A feszület származékszó esetleg déli szláv mintájú képzett tükörszó (vö. pl. szln. razpetje ’feszület’ < razpeti ’keresztre feszít’).
A fesz elvonás eredménye. | ⌂ A feszes-ből keletkezett a nyelvújítás idején.
A feszeleg, feszély, fesztelen származékszók. | ⌘ A fesz-ből keletkeztek nyelvújítási származékszóként.
A szócsaládhoz még | ⌂ A feszély mára elavult, ma csupán a feszélyez származék használatos. ∼ Idetartozik: fesztáv ’szárnyak, áthidalások bizonyos pontjainak egymástól való távolsága’ (1885: Révész: VasutiSz. Spannweite a.); ez az összetétel német mintára alkotott tükörfordítás.
☞ EtSz. feszít a.; TESz. fesztáv a. is; EWUng.→ túl-Nszt ↪fesz²; ↪feszeleg; ↪feszélyez; ↪feszeng; ↪feszes; ↪feszít; ↪fesztelen; ↪feszül; ↪feszület