felsál A: 1588 fel sal pechyeniet (SzT.); 1596 fel saal paczyenyet (SzT.); 1636 felsált (NySz.); 1653 fessal (EWUng.); 1685 felsár (EWUng.); 1808 Fersály (Sándor I.: Toldalék Szarvas marha hús a.) J: ’a marha-, borjú-, sertéscomb felső részéből való színhús; ilyen húsból készített étel | Oberschale am Rinds-, Kalbs- und Schweinsschlägel; Lendenbraten’
Német (baj.-osztr.) mintájú tükörfordítás, összetett szó. | ≡ Vö. ném. Oberschale, (baj.-osztr.) oberschal: ’színhús a borjú-, marha-, sertéscomb felső részéből’. ⌂ A magyarban a jelzői használatú fel (→föl) + (R.) sály ’lapocka’ (1565: NySz.) összetétele. Ez utóbbi a ném. (kfn.) schal, schāl ’főleg a marhacomb felső részéből való színhús’ átvétele. A felsár változat elhasonuláson, ugyanakkor népetimológián is nyugszik.
☞ EtSz. felsár a.; TESz.; EWUng.→ csajka, föl, sódarNszt ↪felsál