fele-

I  feleszolga † A: 1416 u./² fèle ʒolgac (MünchK. 24vb) J: ’szolgatárs | Mitknecht’ | feletanítvány † A: 1416 u./² fèle taneituaṅocnac (MünchK. 97rb) J: ’Jézus tizenkét tanítványának egyike | einer der Jünger Jesu’ | felebarát A: 1495 k. felebarat'aiert [t-j] (PiryH. 4) J: ’bármely ember a többi emberhez való viszonyában, embertárs | Mitmensch’ | felemása ∆ A: 1689 felemássával (SzT.) J: ’pár, társ; házastárs | Gefährte; Ehemann, -frau’II  felemás A: 1472 felemas (Nyr. 42: 308) J: 1 1472 ’olyan 〈tárgy, ruhadarab〉, amelynek a párja, másik fele különböző, hozzá nem illő | ungleich, unpaarig; verschieden’ # (↑); 2 1893–1896 ’ügyetlen, esetlen 〈ember〉 | ungeschickt 〈Mensch〉’ (MTsz.); 3 1952 ’határozatlan jellegű | unbestimmt’ (OrmSz.)

Összetett szavak előtagja, azonos a fele szóval. |  ⌂  A fele ’embertárs; az egyik ‹a kettő közül›’ a →fél² ’embertárs; vminek a fél része’ szó fel változatából keletkezett E/3. személyű, -e birtokos személyjellel. Az 1. csoport mellérendelő összetételekből áll (vö. 1531 Feleÿd baratÿdnak  (ÉrsK. 167)); a →fél²-nek és a →barát-nak itt ’felebarát, embertárs’ a jelentése, a →más pedig ’hasonmás, hasonló dolog’ jelentésben áll. Ezek az összetételek eredetileg E/3. személyű -(j)a birtokos személyjellel jelölt birtokos jelzős szerkezetként léteztek, a szóvégi a nélküli alakok csak később alakultak ki. – A 2. csoportban található felemás alanyos alárendelő összetétel; ebben a fele egy megelőző birtokviszonyra utal, a →más-nak eredetileg névmási értéke volt; az egész szó egy eredeti, ’olyan fél, amelynek a másik fele, párja különböző, hozzá nem illő’ jelentésű predikatív szerkezetből vált melléknévi összetett szóvá.

☞ TESz. felebarát a., felemás a.; EWUng.→ barát, fél², más, szolga, tanítUN UEW. № 722Nszt ↪felebarát; ↪felemás