fekete A: 1055 adfekete (TA.); 1086 feketeẏdi [sz.] [szn.] (MNL (OL) Dl. 208421); 1211 Feketeu [szn.] (OklSz.); 1327 e. Fekety̋ [hn.] (HOkm. 4: 6); 1416 u./¹ fèkètè (BécsiK. 301); 1536 feteke (NySz.); nyj. feketë (NyF. 34: 73); fetëke, fëtekébe (ÚMTsz.) J: ‹mn› 1055 ’a legsötétebb, semleges színű; sötét színű, sötét | schwarz; dunkel(farbig)’ # () | ‹fn› 1 [főleg E/3. személyű birtokos személyjellel] 1536 ’vminek 〈szemnek, körömnek stb.〉 a fekete része | das Schwarze, der schwarze Teil irgendeiner Sache 〈des Auges, unter den Nägeln usw.〉’ (Pesti: Fab. 88b); 2 1750 ’fekete bőrű ember, néger | Neger’ (NSz.); 3 1754 ’fekete öltözet | schwarzes Kleid’ # (NSz.); 4 1791 ’feketekávé | Mokka’ # (MNy. 68: 325); 5 1807/ ? ’fekete ló | Rappe’ (NSz.), 1869 ’ua.’ (NSz.) Sz: feketít 1470 meg feketheÿti (SermDom. 2: 651) | feketedik 1495 e. meg feketo̗̗díc (GuaryK. 5) | feketül 1506 feketvͤl vala (WinklK. 211) | feketéllik 1531 fekethwllÿk (ÉrsK. 303) | feketézik 1865 feketézni [sz.] ’feketekávét iszik | Mokka trinken’ (Üstökös 1865. jan. 14.: 14); 1953 ’feketén (drágított áron v. illegálisan) ad-vesz | Schwarzhandel treiben’ (NSz.) R: feketén 1840 feketén ’tiltott módon | verbotenerweise’ (MNy. 69: 499)

Valószínűleg örökség, ugor kori tő magyar képzővel. |  ≡  A tőhöz vö. osztj.  (V.), (DN.) pĕγtə, (O.) puti: ’fekete’ [ugor *pᴕ̈kkɜ ’ua.’].  ⌂  Az ugor *kk > m. k hangváltozáshoz vö. →fék², →fekély stb. A végződés feltehetőleg -t + ~ névszóképző. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a képző már az ugor alapnyelvben a tőhöz tartozott; így egy ugor *pᴕ̈kkɜ-ttɜ alakot lehet kikövetkeztetni. – A feteke változat hangátvetéssel keletkezett.

EtSz.; NyK. 62: 252; MSzFE.; TESz.; MNy. 81: 154; EWUng. fekete-, feketelevesUN UEW. № 1835