fejfa A: 1795/ fej-fámra (I.OK. 30: 256) J: ’fából készült síremlék | stelenartiges Grabmal aus Holz’ #

Összetett szó. |  ⌂  A →fej² + →fa jelzős, alárendelő összetétele. Keletkezéséhez az a szokás szolgált alapul, hogy a fejfát mindmáig a koporsó fejrészéhez állítják; vö. főtől való fa ’fából készült sírjel a fejnél’  (1799: MNy. 70: 224).  ∼  Rokon értelmű megnevezés a fejkö ’kőből készült síremlék’  (1844: SzT.).

FolEthn. 1: 111; TESz.; EWUng. fa, fej²Nsztfejfa