fazon A: 1854 Façon [es. nem m.] (Heckenast: IdSzT.); 1886 fazonja (NSz.); 1900 fazón (Lumtzer–Melich: DOLw. 95) J: 1 1854 ? ’minta, készítési mód | Muster; Machart’ (↑), 1886 ’ua.’ (↑); 2 1888 ’ruha kihajtója | Aufschlag am Rock, Mantel’ (Tóth I.: MDivatsz. 26); 3 1900 ’ruhaszabás | Kleiderschnitt’ (Tolnai: MagySz.)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Fasson; fr. façon; or. фасон stb.: ’forma; megmunkálás; szabásmód’. A franciából terjedt el [lat. factio, factionem [tárgyeset] ’cselekvés, tevés; készítési forma’]. ⇒⌂ A magyarba német és francia közvetítéssel került át. – A (R.) fazoníroz ’formál, (ki)alakít’ (1815: NSz.) a ném. fassonieren ’ua.’ korábbi átvétele.