fan × A: 1138/ ? Fons; Fonuſu [sz.] [szn.] (MNy. 32: 205, 132); [1200 k.] Igfon [hn.] (An. 11.); 1405 k. fan (SchlSzj. 342.); 1836 e. fana [□] (Nyr. 100: 435) J: 1 1138/ ? ’(nemi) szőrzet | (Scham)haare’ (↑), 1405 k. ’ua.’ (↑); 2 [1200 k.] ’sűrűség, sűrű erdő | Dickicht’ (↑); 3 1852 ’finom szőrszerű talajgyökerek | Fäserchen an den Wurzeln’ (NSz.) Sz: fanos 1138/ ? [szn.] (↑); 1631 fanos ’szőrös, hajas | haarig’ (Káldi: PrédVas. 101)
Örökség a finnugor korból. | ≡ Vog. (T.), (AK.) pon ’toll; szőr’; osztj. (V.) pun ’ua.’; cser. (KH.) pə̂n ’ua.; pehely, pihe’; md. (E.), (M.) pona ’szőr; gyapjú’; finn puna ’vörösség; vér’ [fgr. *puna ’szőr’]. ≋ Megfelelői: mong. hünegen ’róka’; mandzsu fuńeχe ’szőr’. ⌂ A fana változathoz vö. →máj. A 2. és 3. jelentés metafora. ⚠ A →fon névszói párjaként való magyarázata téves.
☞ NyK. 48: 274; EtSz.; MSzFE.; TESz.; EWUng.→ fon, foncsika, pinaUN UEW. № 811