fabula A: 1536 fabulaÿ (MagyLex. 2: 466) J: 1 1536 ’állatmese | (Tier)fabel’ (); 2 1776 ’locsogás, fecsegés | Geschwätz’ (SzT.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. fabula ’elbeszélés; költött beszéd; monda, mese’ [< lat. fari ’beszél, mond, közöl’].  ≋  Megfelelői: ném. Fabel; fr. fable; stb.: ’állatmese, tanmese’.  ⊚  Elsősorban irodalomtudományi szakszó.

EtSz.; TESz.; EWUng. fáma, fátum, konfesszor, professzor, prófétálNsztfabula