fűszerszám † A: 1544 fü szerszamot (OklSz.); 1586 fűszerszámokkal [✐] (NySz.) J: ’fűszer | Gewürz’

fűszer A: 1554 Fűszeres [✐] [sz.] (Radvánszky: Csal. 2: 12) J: 1 1554 ’az ételnek sajátos színt, ízt, illatot adó anyag | Gewürz’ # (↑); 2 1811 ’sajátos illat | spezifischer Geruch’ (NSz.); 3 1817 ’olyan járulék, amely vmit érdekessé, változatossá, vonzóvá tesz | etw in seiner Art aufbesserndes, veredelndes Beiwerk’ (NSz.); 4 [összetételben ~üzlet stb.] 1848/ ’élelmiszer | Lebensmittel’ (NSz.) Sz: fűszeres 1554 ‹mn› ’fűszert tartalmazó; fűszer tartására szolgáló | würzig; Gewürz-’ (↑); 1805 ‹fn› ’fűszerárus | Gewürzhändler’ (NSz.); 1864 ‹fn› ’élelmiszerkereskedő | Lebensmittelhändler’ (CzF.) | fűszerez 1775 füszerezi (NSz.)

fűszerzet † A: 1604 Fuͤſɜerzet (Szenczi Molnár: Dict.) J: ’fűszer | Gewürz’

Összetett szók. |  ⌂  A →fű + →szerszám ’fűszer’, →szer ’anyag’, ill. →szerzet ’dolog, holmi’ jelzős alárendelő összetétele. Az előtag a fűszerként használt anyagok növényi eredetére utal. Ma már csak a fűszer használatos; ennek 2. jelentése metonímia, a 3. pedig metafora az eredeti 1. jelentés alapján.  ∼  Egyéb, régi megnevezések a ’fűszer’ jelentésre: ízadó szerszám, ízcsináló szerszám  (1585: Cal. 235, 556); étekszerszám  (1585: Cal. 474); ízi szerszám  (1590: NySz.); stb.

☞ EtSz.; TESz. fűszer a.; EWUng.→ fű¹, szer², szerszám, szerzet