fű¹ [7/1] A: (†1075) 1217/ ? fius [sz.] [hn.] (MonStrig. 1: 55); 1234 Fiues [sz.] [hn.] (VárReg. 127.); (†1061) 13. sz./ ? Fyesthelek [sz.] [hn.] (Györffy: DHA. I: 168); 1333 fuues [sz.] [hn.] (OklSz.); 1362 ? Fev telek [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 2: 101); 1372 u./ fewueknek (JókK. 29); 1380 k. zekfw (OklSzPótl.); 1383 Fys [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 499); 1395 k. baÿ phÿw (BesztSzj. 351.); 1861 fünőte (MNyszet. 6: 327); nyj. fiet, fív, füjj (ÚMTsz.); fűj (MTsz.) J: 1 (†1075) 1217/ ’alacsony, lágy szárú, egyszikű növény | Gras, Kraut’ # (↑), 1234/ ’ua.’ (↑); 2 1349 ’füves hely, pázsit; legelő, kaszáló | Rasen; Weide, Wiese’ # (OklSz.); 3 1372 u./ ’gyógynövény | Heilpflanze’ (↑); 4 1416 u./² ’kisarjadt vetés, fiatal (még kaszálatlan) gabona | aufgelaufene Saat, junges Getreide’ (MünchK. 19vb) Sz: füves (†1075) 1217/ ? [hn.] (↑); 1234/ [hn.] (↑) | füvel 1606 fűveljenek ’legel; legeltet | grasen; beweiden’ (LevT. 2: 165) | füvész 1780 füvész tudomány ’botanikus | Botaniker’ (Szily: NyÚSz.) | füvesít 1880 be lehet füvesíteni [sz.] (GazdM. 1880. márc. 18.: 153)

Örökség az ugor korból. |  ≡  Vog.  (T.), (AK.) pom, (P.), (Szo.) pum; osztj.  (V.), (O.) pam, (DN.) pum: ’fű, fűféle; széna’ [ugor *pimɜ ’fű, fűféle’].  ⌂  A magyarban a f͜iü egy korábbi változat lehetett; az ősm. β (< *m) vokalizálódásához vö. →hó¹, →jó¹.  ⌘  A füvész nyelvújítási származékszó.

☞ EtSz.; MSzFE.; TESz.; EWUng.→ bak-, ezerjófű, farkas-, fű², fű-fa, fűszerszám, gyógy-, gyujtoványfű, harmadfű, kakukkfű, macska-¹, másodfű, szegfű¹, székfű, tisztesfű, vas-², zsurlóUN UEW. № 1827

fű² † A: (†1075) 1217/ ? fius [sz.] [hn.] (MonStrig. 1: 55); 1236 fiu (PRT. 1: 748); (†1061) 13. sz./ ? Fyesthelek [sz.] [hn.] (Györffy: DHA. I: 168); 1329 fýketel (OklSz.); 1362 ? Fevtelek [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 2: 101) J: ’egy fajta területmérték | Art Feldmaß’

Belső keletkezésű, valószínűleg jelentéselkülönülés eredménye. |  ⌂  A →fű¹ főnévből keletkezett. Az eredeti jelentése ’fűvel benőtt, mezsgyehatárként szolgáló gyepsáv’ lehetett; egykor ugyanis a fűvel benőtt földsáv, földcsík is határként szolgált. Ezt a magyarázatot támogathatja az, hogy a feltehetőleg idetartozó füvönosztás ’a föld gyepsávokkal való felosztása’  (1297: OklSz.) és a fűkötél ’egy fajta területmérték’  (1327: OklSz.)  összetétel füvön-, ill. fű- előtagja valószínűleg ugyancsak a →fű¹ szót tartalmazza. A füvönosztás-hoz vö. még lat.  (h.) herbalis divisio, herbalis distinctio, per herbas (cum herbis) dividitur ’a föld gyepsávokkal való felosztása’. Mindezek a régi magyar földközösség terminológiájához tartoztak.  ⚠  Uráli egyeztetése téves.

☞ EtSz.; TESz.; MNy. 75: 77; UEW. 380; EWUng.→ fű¹