füst A: 1240 Fystpénz (Jerney: MNyKincs.); 1395 k. feſteleu [sz.] (BesztSzj. 517.); 1416 u./¹ fu̇ſt (BécsiK. 199); 1416 u./³ fúzt (AporK. 104); 1519 fevſt (CornK. 363) J: 1 1240 ? ’háztűzhely, ház; ház népe | Hausherd; Hausleute’ (↑), 1564 ’ua.’ (OklSz.); 2 1395 k. ’égéstermékek levegőbe illanó tömege | Rauch’ # (↑); 3 1493 k. ? ’gőz, pára; szag | Dampf, Dunst; Geruch’ (FestK. 402), 1519 ’ua.’ (JordK. 900); 4 [föld~, földi~] 1500 k. ’szántókon, kapásokban, mezsgyében gyakori, hosszú, pirosló fürtös virágú növény | Erdrauch (Fumaria)’ (MNy. 21: 141); 5 1561/ ’illetékességi hely, lakóhely | Wohnort’ (EWUng.); 6 [arany~] 1722 k. ’vékony lemezzé kinyújtott arany, amelyet tárgyak aranyozására használnak | Blattgold’ (SzT. aranyfüstös a.); 7 1748 ’illatgerjesztő eszköz; illatszer | Räucherwerk; Riechware’ (NySz.); 8 1810/ ’kevélység | Hochmut’ (NSz.); 9 [ ~je van, ~je nincs] 1900 ’sejtés, sejtelem | Ahnung, Dunst 〈von etw〉’ (Nyr. 31: 267) Sz: füstös 1388 ? Fistus [szn.] (MNy. 63: 366); 1418 Fysthus [szn.] (OklSz.) | füstöl 1395 k. [sz.] (↑) | füstölög 1416 u./² fu̇ſto̗lgo̗ [sz.] (MünchK. 18ra) | füstike 1806 ’szántókon, kapásokban, mezsgyében gyakori, hosszú, pirosló fürtös virágú növény | Erdrauch (Fumaria)’ (NSz.)
Örökség, ugor kori tő magyar képzővel. | ≡ A tőhöz vö. vog. (T.) pošėm, (Szo.) posim; osztj. (O.) posən: ’füst; por’ [ugor *pičɜ vagy *pićɜ: ’füst’]. ⌂ A szó belseji *č > m. s változáshoz vö. →fest. A végződés -t denominális névszóképző; vö. →fürt, →nyest stb. A 4. jelentés átvétel a lat. (tud.) fumaria ’füstike’ [< lat. fumus ’füst’] szóból. Az 5. jelentéshez vö. ném. (R.) rauch ’háztartás’; finn savu ’füst; kemence, tűzhely’, (N.) ’háztartás; család’; ezek valószínűleg nem függetlenek a lat. (tud.) fumus ’(külön) háztartás’ jelentéstől. A 8. jelentés keletkezésmódja tisztázatlan. A 9. jelentéshez vö. →dunszt ’sejtelem, fogalom, elképzelés’, vö. még pl. (halvány) gőze sincs róla, dunsztja sincs róla: ’halvány elképzelése sincs róla’. ⌘ A füstike származék tudatos nyelvújítási szóalkotás: a lat. (tud.) fumaria (↑) alapján keletkezett -ike kicsinyítő képzővel; vö. estike (→est), →kenderike stb.
☞ EtSz.; MSzFE.; TESz. füstike a. is; EWUng.UN UEW. № 1825