füröszt A: 13. sz. e./ furiſcte (KT.); 1513 fo̗ro̗zzed [föröszt □] (CzechK. 39v); 1519 megh fereʒthwen [sz.] (JordK. 79); 1532 megh firo̗ztene (TihK. 18); 1787 féreszti (NSz.); 1790/ fürösztik (NSz.); nyj. fërëszt (MTsz.) J: ’vízbe merít, mosdat (kádban) | baden, im Bad abwaschen’ #

fürdik [1] A: 1256 feredeuzyg [sz.] [hn.] (OklSz.); 1389 Krumhelthferdeye [sz.] [hn.] (OklSz.); 1395 k. ferdeu [sz.] (BesztSzj. 516.); 1468 Ferewdews [sz.] [szn.] (OklSz.); 1495 e. fo̗ro̗do̗ie [sz.] [szn.] (GuaryK. 128); 1529 fÿrededbe [sz.] (RMNy. 2/2: 23); 1582 firideo hazhoz [sz.] (SzT.); 1590 Fuͤrdoͤ [sz.]; Fuͤroͤdoͤ [sz.] (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 213, 214); 1708 Föridem [▽] (Pápai Páriz: Dict.); 1863 fėrėdik (Kriza [szerk.] Vadr. 499) J: 1 1256 ’vízbe merülve mozog, úszik, mosakszik stb. | sich baden, ein Bad nehmen’ # (↑); 2 1769 ’elmerül vmiben, vminek a bőségében van | im Überfluß haben’ # (NSz.); 3 1854 ’〈állat, főleg szárnyas〉 porban hentereg | sich stäuben 〈Tier〉’ (NSz.); 4 1887 ’ívik 〈a hal〉 | laichen’ (MTsz.); 5 [be~ik] 1962 ’felsül, rosszul jön ki vmiből, blamálja magát | übel ankommen, sich blamieren’ (FejérMH. 1962. jún. 19.: 2) Sz: fürdő 1256 [hn.] ‹foly mn-i igenév› (↑); 1389 [hn.] (↑) | fürdős 1434 Feredes [hn.] (OklSz.) | fürdés 1474 feredeſnek (BirkK. 3) | fürdet 1818 fördetni [sz.] (Márton J.: MNSz.–NMSz. Nĭtĭdo a.)

Származékszók egy feltehetően uráli eredetű tőből. |  ⌂  A palatoveláris párhuzamosság alapján a tő összefügg a →fordít szócsaládjának tövével. A végződések -szt műveltető, ill. -d gyakorító-visszaható képző. Az eredeti jelentés ’forgat’ , ill. ’megfordul’ lehetett, amelyből a ’vízben megforgat, forgatva mos’ (füröszt) és ’vízben forgolódik’ (fürdik) jelentésváltozás mehetett végbe. – A fürdik 2–4. jelentése metafora.  ⚠  A fordít-tól független más finnugor egyeztetése kevésbé valószínű.

☞ Nyr. 68: 88; EtSz.; TESz. fürdik a.; UEW. 380; EWUng.→ ferde, fordít, vér-²UN UEW. № 766