fészekfentő × A: 1793 fészek fentö́k (NSz.); 1804 fészekfentö́ (NSz.) J: 1 1793 ’fészeklakó madárfióka; utolsónak kikelt, a többitől elmaradt, hitvány madárfióka | Nesthocker; Nestling’ (↑); 2 1804 ’utolsónak született, kései gyermek | Nesthäkchen 〈Kind〉’ (NSz.); 3 1907 ’kistermetű ember | kleinwüchsiger Mensch’ (NyF. 40: 56)

Összetett szó szófajváltásának eredménye. |  ⌂  A →fészek + eredetileg önálló szóként nem adatolt fentő ’dörzsölő, koptató’ tárgyas, jelöletlen, alárendelő összetételének főnevesülésével jött létre. A fentő valószínűleg a  fen (→fen) igéből keletkezett -t mozzanatos képzővel és a folyamatos melléknévi igenév -ő képzőjével. A megnevezés alapja feltehetőleg az lehet, hogy a fejletlen madárfiókák sokáig dörzsölik, koptatják, fenik a fészek belsejét, alját; vö. fészekfenő ’fészeklakó madárfióka, fejletlen fióka’  (1808: Sándor I.: Toldalék Fenékféſzek a.). – A 2. és 3. jelentés metafora az 1. jelentés alapján. Hasonló jelentésváltozáshoz vö. ném. Nesthäkchen ’utolsóként kirepülő madár(fióka); legfiatalabb gyermek a családban’; finn poika pahnan pohjimmainen ’utolsó, legfiatalabb gyermek a családban’, tkp. ’az alom legfenekén levő fiú’.  ∼  A fentő ’madárfióka’  (1840: EtSz. 4. fentő a.) önállósulás a fészekfentő--ből.  ⚠  Az utótag összekapcsolása a →fentő-vel téves.

☞ Nyr. 53: 103; TESz.; MNy. 72: 311; EWUng.→ fen, fészekNszt ↪fészekfentő