fél-

I  félhold A: 1405 k. fel hod (SchlSzj. 59.) J: 1 1405 k. ’a holdkorong (látható) fele | Halbmond’ # (); 2 1748 ’〈mint az iszlám vallás szimbóluma〉 | 〈als Symbol des Islam〉’ (NySz.) | félszeg A: 1469 felzeegh [szn.] (MNy. 57: 240); 1541 fēlʃʒeg (Sylvester: ÚT. 1: 28) J: 1 1469 ? ’csonka, béna | verstümmelt’ (), 1541 ’ua.’ (); 2 [határozói értékben is] 1800 ’ferde | schief, schräg’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 3 1806 ’ügyetlen, gyámoltalan | ungeschickt, unbeholfen’ (NSz.) | féleszű A: 1588 Fel eszuͤ (NySz.) J: ’félbolond, félőrült | halbverrückt’ | félbolond A: 1793 fél bolondnak (NSz.) J: ’félőrült | halbverrückt’ | félvállról A: 1808 Félválról (Sándor I.: Toldalék) J: ’gőgösen, lenézően, megvetően | von oben herab, geringschätzig’ | félnótás A: 1878 félnótás (Nyr. 7: 369) J: ’félbolond, félőrült | halbverrückt’ | Ilyenek még: félkedvvel ’kelletlenül; kedvetlenül, bosszúsan | unwillig; verdrießlich’ (1583: SzT.); félkopasz ’félig v. bizonyos hajrészeken kopasz | halbkahl’ (1643: Comenius: Jan. 54); félkegyelmű ’félbolond, félőrült | halbverrückt’ (1840: NSz.)II  félszemű A: 1490 k. fel zemu (NagyvGl. 68.) J: ’egyszemű | einäugig’ # – De vö. 1527 ffel zemel ’az egyik szem | ein Auge’ (ÉrdyK. 647) | félkéz A: 1585 k. fel kez fÿresz (Gl. fűrész a.) J: ’az egyik kéz | eine Hand’ Sz: félkézkezű 1816 félkezǘ ’csak egy keze, karja van | eine Hand habend’ (Márton J.: OskolaiLex. 1: 133) | félláb A: 1604 Félláb (Szenczi Molnár: Dict.) J: ’az egyik láb | ein Fuß’ Sz: félláblábú 1808 Féllábú ’egylábú; csak egy lába van | Einbeiniger; einen Fuß habend 〈Mensch, Vogel usw.〉’ (Sándor I.: Toldalék) | Ilyenek még: félfülű ’egy fajta edény | einhenkelig’ (1679: SzT.); félkarú ’egy karja van | einarmig’ (1833: Honművész 1833. nov. 7.: 509)III  félteke A: 1604 Felteke (Szenczi Molnár: Dict. Hemíſphaerium a.) J: ’félgömb, főleg a földgolyó egyik fele | Halbkugel; Hemisphäre’ | félvér A: 1828 félvérű [sz.] (HazKülfTud. 1828. márc. 8.: [161]) J: ‹fn› 1831 ’két különböző fajta első keresztezéséből származó csikó, ló | Halbblut’ # () | ‹mn› 1854/ ’különböző fajtájú szülőktől származó 〈különösen ló〉 | von Eltern verschiedener Rasse abstammend 〈bes. Pferd〉’ (NSz.) | félkör A: 1835 félkör (Tzs. Halbzirkel a.) J: ’a teljes körív fele | Halbkreis’

Összetett szavak előtagja, azonos a →fél² szóval. |  ⌂  Az 1. csoportban az előtag a ’kevesebb mint szükséges, szokásos; nem teljes egész ‹határozószóként is›’ jelentésben áll. A félszeg-ben az utótagnak (→szeg²) ’rész’ jelentése van; itt ’sérült, csonka’ > ’ügyetlen, esetlen’ jelentésváltozással számolhatunk. A félvállról tulajdonképpen megszilárdult ragos alakulat; keletkezésének az lehet az alapja, hogy az oldalt fordított fejjel, az egyik vállon keresztül való nézés, beszélés megvetést, lekicsinylést fejez ki. A félnótás-ban a →nóta valószínűleg a tökéletlen beszédre vagy hangképzésre vonatkozott; vö. még (N.) félhangú ’félbolond’  (MTsz.). – A 2. csoportban a →fél² ’az egyik ‹a kettő közül›’ jelentésben áll, amely finnugor jellegzetesség, így egyben magyar sajátosság is; vö. finn silmäpuoli; votj. pal śin: ’az egyik szem’; stb. – A 3. csoportban az előtag ’az egésznek, a teljesnek (pontosan) a fele’ jelentésben áll; ezek az összetételek tükörfordítások. A félteke szóhoz vö. lat. hemisphaerium ’félgömb’; vö. még ang. hemisphere; fr. hémisphére; stb.: ’ua.’. A félkör-höz vö. ném. Halbkreis ’félkör’; vö. még ang. half-circle; fr. demi-cercle; stb.: ’ua.’. A félvér-hez vö. ném. Halbblut; ang. half-blood; stb.: ’félvér’.

TESz. félkegyelmű a., félnótás a., félszeg a., félteke a., félvállról a., félvér a.; EWUng. bolond, ész, fél², hold¹, kéz, kör, láb, nóta, szeg², szem, teke, váll, vérNsztfél²; ↪fél-; ↪féleszű; ↪félhold; ↪félkarú; ↪félkegyelmű; ↪félkör; ↪félnótás; ↪félszeg; ↪félszemű; ↪félteke; ↪félvállról; ↪félvér