szócikk megosztása

fáma A: 1585 fama (SzT.); 1781/ fámának (NSz.) J: ’hír, híresztelés; szóbeszéd, mendemonda | Gerücht; Gerede’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. fama ’kiáltás; hír, híresztelés, szóbeszéd’, (h.) ’ua.; közvélemény; hír(név)’ [< lat. fari ’beszél, mond, tájékoztat’].  ≋  Megfelelői: ném. Fama ’híresztelés, szóbeszéd; hír(név)’; ol. fama ’hír(név)’ stb.

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ fabula, infámisNszt ↪fáma