extra A: 1722 extra (MNy. 79: 504); 1878 ekszra, Esztra (NSz.) J: ‹mn› 1 1722 ’soron kívüli, külön- | Sonder-’ (↑); 2 1858 ’különleges | besonder’ (NSz.) | ‹hsz› 1 1847 ’külön, mástól függetlenül | eigens’ (Nszt.); 2 [partikulaszerűen] 1881 ’rendkívül, kivételesen | äußerst, besonders’ (Nszt.) | ‹fn› 1 1882 ’különleges dolog | Extra’ (NSz.); 2 1884 ’kimenőre való felszerelés, egyenruha | Extramontur, Extrauniform’ (NSz.)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. extra ’rendkívüli, különleges’, Extra ’különlegesség’; ang. extra ’külön(leges), elsőrendű’; fr. extra ’ua.; rendkívüli dolog v. személy’; stb. A németből terjedt el [önállósulás a ném. extraordinär ’rendkívüli’ < lat. (k.) extraordinarius ’ua.’ szóból]. ⇒⌂ A magyarba főleg német közvetítéssel került át. A főnévi 2. jelentéshez vö. extraruha ’kimenőre való egyenruha’ (1927/: NSz.).