evidens A: 1717 evidens (SzT.) J: ‹mn› 1717 ’nyilvánvaló; magától értetődő | offensichtlich; selbstverständlich’ () | ‹hsz› 1766 ’nyilvánvalóan | offenbar’ (MNy. 69: 363)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. evidens ’nyilvánvaló; világos’ [< lat. evideri ’szembeötlő’].  ≋  Megfelelői: ném. evident; fr. évident; stb.: ’evidens’.  ⌂  A szóvégi s-es kiejtés a hazai latinságra megy vissza; vö. →ágens, →delikvens stb. – A filozófiai szaknyelvből került a köznyelvbe.

TESz.; EWUng. vizitációNsztevidens