evet × A: 1215/ Ewetes [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 301); 1395 k. eueth (BesztSzj. 1074.); 1538 Eueet (Pesti: Nomenclatura P2) J: ’mókus | Eichhörnchen’
Valószínűleg alapnyelvi örökség, uráli vagy ugor kori tő magyar képzéssel. | ≡ Az uráli kori tőhöz vö. vog. (É.) mā-tapriś ’egér, vakond’ (vog. mā ’föld; ország, táj’); – szelk. täpäk, täpäη, tēpeq ’mókus’ [uráli *säpɜ vagy *šäpɜ: ’mókus’]. Az ugor kori tőhöz vö. osztj. (V.) iwə läηki, (Trj.) jipət ʌȧηki ’repülő mókus’ (osztj. läηki, ʌȧηki ’mókus’) [ugor *äpɜ ’ua.’]. ⌂ A végződés valószínűleg -t kicsinyítő képző; vö. →menyét. – Mindkét magyarázatnak hangtani nehézségei vannak; a szó eleji *s, *š > m. Ø hangváltozáshoz azonban vö. →epe, ill. →egér. ⊚ Ma csak a székely nyelvjárásban él.
☞ FUF. 22: 161; UngJb. 15: 590; MNyTK. 43: 22; TESz.; UEW. 436, 837; EWUng.→ pegyvetUN UEW. № 1732; UEW. № 882