emlékezik A: 1372 u./ emlekeʒel (JókK. 62); 1416 u./¹ èmlekezètnèc [sz.] (BécsiK. 323); 1416 u./¹ emlekezic [▽] (BécsiK. 292); 1541 e./ Emloͤkoͤzoͤm (Tinódi: Cronica f4a); 1848/ Emlékszem (NSz.) J: 1 1372 u./ ’gondolatban felidéz | sich erinnern’ # (↑); 2 1519 ’említést tesz | erwähnen’ (JordK. 602) Sz: emlékezés 1372 u./ emlekeʒeſuel (JókK. 146) | emlékezet 1416 u./¹ (↑) | emlékezetes 1416 u./¹ èmlèkezètes (BécsiK. 105) | emlékeztet 1552 emlekeßtetic [sz.] (Heltai: Dial. B4a)

említ A: 1372 u./ emleyt (JókK. 132); 1380 k. émlihtet [sz.] (KönSzj. 27.); 1416 u./¹ megèmleitet [sz.] (BécsiK. 179) J: 1 1372 u./ ’emlékezik | sich erinnern’ (↑); 2 1416 u./¹ ’szóba hoz | erwähnen’ # (↑) Sz: említet 1380 k. ’memória | Gedächtnis’ (↑) | említés 1585 Meg emlitésre (Cal. 509 [ɔ: 507])

emleget A: 1527 emloͤgeſſeetoͤk [emlöget □] (ÉrdyK. 61); 1570 emleget volt (SzT.) J: ’többször említ | öfter erwähnen’ #

emlék A: 1779 emlékek (Nszt.) J: 1 1779 ’az emlékezetben megőrzött tudattartalom; emlékezet | Erinnerung; Gedächtnis’ # (↑); 2 [jelzői értékben] 1794 ’megemlékezésre szolgáló, megemlékezésül állított | Gedenk-’ # (↑); 3 1798 ? ’emlékmű | Monument’ (NyF. 14: 20), 1807 ’ua.’ (Nszt.); 4 1818 k. ’emléktárgy | Souvenir’ # (Nszt.); 5 1834 ’régi korból fennmaradt dokumentum | von früher her Erhaltenes’ # (Nszt.)

A szócsalád igéi származékszók egy relatív fiktív tőből. |  ⌂  A relatív tő -l gyakorító képzővel keletkezett, és esetleg összefügg az →elme tövével. Az abszolút tő ismeretlen eredetű. A végződések a -kezik visszaható, az -ít műveltető és a -get gyakorító képző. Az emlékezik és említ jelentésmegoszlása hosszabb folyamat eredménye; ma az emlékezik az 1., míg az említ a 2. jelentésben használatos.

Az emlék elvonás eredménye. |  ⌂  A nyelvújítás idején keletkezett az emlékezik-ből, esetleg ennek származékából, az ’emlékezetbe idéz, figyelmeztet vmire’ jelentésű emlékeztet-ből (↑). Ez utóbbihoz vö. emlékeztető épület ’emlékmű’  (1585: Cal. 676 [ɔ: 673])

A szócsaládhoz még |  ∼  Ugyancsak nyelvújítási alkotásként idetartoznak: (R.) emléz ’emlékezik’  (1793: Nszt.), ’bevésődik, mély benyomást hagy’  (1844: Szily: NyÚSz.); (R.) emlény ’nefelejcs’  (1808: Nszt.), ’emléktárgy’  (1833: Nszt.), ’évkönyv; emlékkönyv’  (1836: Nszt.).

☞ EtSz. említ a.; TESz.; NytudÉrt. 88: 65; EWUng.→ elme, mű-²Nszt ↪emleget; ↪emlék; ↪emlék-; ↪emlékezés; ↪emlékezet; ↪emlékezetes; ↪emlékezik; ↪emlékeztet; ↪említ; ↪említés