előd A: 1799 Elődeinktől (Nszt.) J: 1 [rendszerint többes számban] 1799 ’előző nemzedékek összessége v. vmelyike | vorhergehende Generation(en)’ (); 2 1801 ’ős, felmenő | Vorfahr’ (Szily: NyÚSz.); 3 1808 ’az a személy, aki vkinek vmilyen minőségében időbeli megelőzője, szellemi előfutára | Vorgänger’ # (Sándor I.: Toldalék)

Tudatos szóalkotás, tulajdonnév köznevesülése. |  ⌂  Az Előd személynévből keletkezett; vö. [1200 k.]Eleud(An. 20.); Előd volt a honfoglalás előtt az egyik magyar törzs vezérének neve.  ∼  Korábbi megnevezés: eldőd ’ős; előd’  (1786: Nszt.); ez tudatos elvonás az eldődi ’hajdani, régebbi’   (1667: NySz.), ill. elődedi ’ua.’  (1659: NySz.) (< →elő¹) melléknevekből.  ⌘  Nyelvújítási szó.  ⚠  Kevésbé meggyőző az a magyarázat, amely szerint szóösszerántással keletkezett volna az eldőd-ből.

EtSz. *el- a.; TESz.; EWUng. elő¹Nsztelőd