ejnye A: 1604 Enye (Szenczi Molnár: Dict. Au! a.); 1604 Énye (Szenczi Molnár: Dict.); 1777 Ennye (Nszt.); 1782 Ejnye (Nszt.); 1799 éjnye (NSz.); 1840 Innye (NSz.); 1854 enyje (NSz.); 1856 Ijnye (Nszt.) J: ’〈indulatszó〉  | 〈Interj.〉’

Összetett szó. |  ⌂  Az ej (→eh) + →ne¹ szervetlen összetétele. A szó belseji n > ny palatalizálódás talán hangátvetés után következett be. Az indulatszó leginkább a harag, a nemtetszés, a bosszankodás, a szemrehányás és a csodálkozás kifejezésére szolgál.

TESz.; EWUng. eh, ne¹Nsztejnye