egyen-

I  egyensúly A: 1808 egyensuly (NSz.) J: ’az az állapot, amelyben az ellentétes hatások, erők, körülmények stb. kiegyenlítik egymást | Gleichgewicht’ # Sz: egyensúlyoz 1841 egyensúlyozni [sz.] (Szily: NyÚSz.) | egyenérték A: 1833 egyen-érték (Nszt.) J: ’vminek pénzben v. más, anyagi értéket képviselő dologban kifejezett (ellen)értéke | Gleichwert’ # | egyenjogú A: 1841 egyen-jogu (NSz.) J: ’egyenlő (társadalmi, politikai) jogokkal rendelkező 〈személy, csoport, ill. dolog〉 | gleichberechtigt’ # | Ilyenek még: egyenrangú ’a többiekkel egyenlő elbírálású, megbecsülésű, jogú, pozíciójú 〈személy v. dolog〉 | gleichrangig’ (1838: Hirnök 1838. márc. 20.: [3]); egyenáram ’olyan elektromos áram, amelynek az erőssége állandó v. periodikusan változó, de az iránya állandó | Gleichstrom’ (1883: TermtudFüz. 7/2: 69)II  egyenruha A: 1836 Egyenruha (Szily: NyÚSz.) J: ’vmely szervezet, intézmény tagjainak egyforma (hivatalos) öltözéke | Uniform’ #

Tükörfordítások előtagjai, elvonások. |  ≡  A tükörfordítások német minták alapján keletkezett összetett szók; vö. ném. Gleichgewicht ’egyensúly’, Gleichwert ’egyenérték’, gleichberechtigt ’egyenjogú’ stb.  ⌂  A főleg csak összetételekből adatolt egyen ’egyforma, ugyanolyan’  (1805: NSz.) kései tudatos elvonás az →egyenlő-ből. – Utótagok a magyarban (címszavak kivételével): érték (→ér¹), jogú (< →jog) stb.

Az egyenruha közvetett tükörfordítás. |  ≡  Az 1. csoport szavainak analógiájára a ném. Uniform ’egyforma szolgálati öltözék’ [a lat. uniformis ’egyforma’ alapján] jelentéstani hatására tudatos szóalkotásként keltkezett.  ∼  Ez utóbbinak más, részben elavult megnevezései: egyöltözet  (1711: MNy. 15: 38); formaruha  (1790: NSz.).

A szócsaládhoz még |  ⌘  Nyelvújítási szavak.

☞ TESz.; EWUng.→ egyenlő, ér¹, jog, ruha, súlyNszt ↪egyenáram; ↪egyenérték; ↪egyenjogú; ↪egyenrangú; ↪egyenruha; ↪egyensúly