duska ∆ A: 1522 ? Dwska [szn.] (MNyTK. 86: 65); 1552 duſkat (Heltai: Dial. C1b); 1748 tuskázásra [sz.] (NySz.) J: ‹fn› 1 1552 ’vkinek az üdvözlésére, egészségére ürített pohár | Willkommenstrunk’ (↑); 2 1583 ’az italnak egy hajtásra való kiivása | Austrinken des Bechers mit einem Zuge’ (NySz.); 3 1611 ’üdvözlő serleg, billikom | Willkomm 〈Pokal〉’ (Szenczi Molnár: Dict.); 4 1784 ’dáridó, tivornya | Sauferei, Gezeche’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 19); 5 1838 ’áldomás | Kauftrunk’ (Tsz.) | ‹mn› 1 1816 ’gazdag; dús | reich; üppig’ (Nszt.); 2 1841 ’tivornyázó | zechend’ (NSz.) Sz: duskáskodik 1723 duskáskodott ’tivornyázik, dáridózik | zechen’ (NySz.)

 Szláv, esetleg szlovén jövevényszó. |  ≡  Szln. dušek, (N.) dȗška ’lélegzetvétel; hörpintés, korty’; – szbhv. dušak ’ua.’; szlk. dúšok ’korty’; stb. [< szláv *duchъ ’lélegzet, lehelet’].  ⌂  Valószínűleg a főnévi 2. jelentés az eredeti. A főnévi 4. jelentés és a melléknévi 2. jelentés a duskáskodik  (↑) származék alapján jöhetett létre. A melléknévi 1. jelentés keletkezésében a →dús és →dúskál játszott közre.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 629; TESz.; EWUng.→ doh, dúskálNszt ↪duska