dirigál A: 1559 dirigala (RMNy. 2/2: 152); 1599/ dirigálja (MNy. 69: 497) J: 1 1559 ’irányít | lenken, richten’ (↑); 2 1572 ’igazgat; parancsol(gat) | verwalten; Befehle austeilen’ (SzT.); 3 1858 ’vezényel 〈kórust, zenekart〉 | dirigieren 〈einen Chor, ein Orchester〉’ (Nszt.)

dirigens A: 1790 dirigens (Nszt.) J: 1 1790 ’irányító, vezető személy | leitende Person’ (↑); 2 1795 ’uradalmi intéző | Gutsverwalter’ (NSz.); 3 1879 ’karmester, karnagy | Dirigent’ (Nszt.)

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. dirigere ’egyenes irányban felállít; irányít, vezet’ [< lat. dis (igekötő) + regere ’vezet, igazgat, kormányoz’] | lat. dirigens ’rendező, irányító’.  ≋  Megfelelői: ném. dirigieren, Dirigent; le. dyrygować, dyrygent; stb.: ’kormányoz, irányít, vezet; vezényel ‹zenét›’, ’karmester’.  ⌂  A dirigál ál végződéséhez vö. →ágál, dominál stb. A dirigens szóvégi s-éhez vö. →ágens, →evidens stb. A 3. jelentés mindkét szó esetében német hatásra keletkezett.

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ direkte, direktor, direktórium, dressz, regula, volánNszt ↪dirigál; ↪dirigens