dürög [1] A: 1829 dürögni [sz.] (Nszt.); 1860 dürgését; Dürögni [sz.] (Nszt.); 1899 dürrögő [sz.] (NSz.) J: ’〈főleg fajdkakas〉 a párzás időszakában búgó hangot hallat | balzen’

Szóhasadás eredménye. |  ⌂  A →dörög-ből keletkezett. A szó belseji ü-s alak csak a fajdkakas párzási hangjára vonatkozik. A jelentéshez vö. →bőg, →búg¹ stb.  ⊚  Főleg vadászati szakszóként él.

TESz.; EWUng. dörögNsztdürög¹