döröcköl × A: 1415 ? Derezkelews welg [sz.] [hn.] (OklSz.); 1565 deretzkeloͤ [sz.] (NySz.); 1566 meg deretzkoͤltéc vólna (NySz.); 1570 doͤretzkeli (NySz.); 1647 Drüczköl (MNy. 7: 321); 1688 döröcskölő [✐] [sz.] (Radvánszky: Csal. 2: 396); 1708 Dürötzkölöm (Pápai Páriz: Dict. Pĭlo a.); 1747 dürüszkölöstöl [sz.] (MNy. 38: 57); 1833 Türützköl (Kassai: Gyökerésző 1: 418); nyj. gyürückö̑l (ÚMTsz.) J: 1 1565 ’gyapjúszövetet tömörít, ványol | walken 〈Tuch〉’ (↑); 2 1566 ’ver | prügeln’ (↑); 3 1647 ’gyúr, gyömöszöl; zúz 〈szőlőt〉 | stampfen; quetschen 〈Trauben〉’ (↑)
Származékszó egy relatív fiktív tőből. | ⌂ A relatív tő -sz (> -c) gyakorító képzővel keletkezett. Az abszolút tő a →dörög, →dörömböz stb. szócsaládjáéval lehet azonos. A végződés -köl gyakorító képző; vö. fröcsköl (→fröcsög), →pöcköl stb. A szó eleji t-s és gy-s változatok a →tör, ill. a →gyűr¹ hatására keletkezhettek.