dérrel-dúrral A: 1550 dérrel-dúrral [✐] (RMKT. 5: 138); 1604 derrel durral (Szenczi Molnár: Dict. Pertumultuose a.); 1618 dérrel durral [?✐] (NySz. dér-dúr a.); 1636 dirrel durral (Thaly: VÉ. 2: 32); 1743 dérrel dúrral (TESz.); 1750 dérrel-dúrral (TESz.) J: 1 1550 ’haragosan méltatlankodva, zúgolódva | ärgerlich, grämlich 〈als Adverb〉’ (↑); 2 1604 ’zajosan, lármásan | mit Getöse’ (Szenczi Molnár: Dict. Pertumultuose a.)

dérdúr ∆ A: 1579 der dŭrral (SzT.); 1649 dérdúr [?✐] (NySz.); 1719 dérdur (NSz.); 1742/ dir-dur (NSz.); 1817 dil-dúl (NSz.); 1894 dirr, durr (NSz.) J: ‹fn› 1 1579 ’zúgolódás, zsémbelődés | mürrisches Gekeife’ (↑); 2 1719 ’lövöldözés; verekedés | Schießerei; Schlägerei’ (↑); 3 1784 ’marconaság, haragosság | Grimmigkeit’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 17); 4 1784 ’makacsság | Hartnäckigkeit’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 17) | ‹msz› 1825 ’〈lövöldözés, ismétlődő durrogás hangjának utánzására használt szóként〉 | 〈zur Nachahmung von wiederholtem Knallen〉’ (Nszt. dirr-durr a.)

A szócsalád alapja, a dérdúr játszi szóalkotással keletkezett ikerszó. |  ⌂  A dur(r)-ból jött létre, amely azonos a →durrog szócsaládjának tövével. A keletkezésmódhoz vö. →diribdarab, →nyimnyám. Az r > l hangváltozáshoz vö. →iringál, →paragrafus stb.

A dérrel-dúrral ragszilárdulás eredménye. |  ⌂  A dérdúr-ból keletkezett oly módon, hogy a -val módhatározórag mind az előtaghoz, mind az utótaghoz hozzátapadt.

☞ EtSz.; TESz. dérdúr a., dirr-durr a. is; EWUng.→ durrog