csuklya A: 1468 Chwklas [sz.] [szn.] (OklSz.); 1508 kukcľaual (NádK. 435); 1547 chuklÿas [sz.] [szn.] (MNy. 13: 252); 1604 czoklya (Szenczi Molnár: Dict. Cucúllus a.); 1781 kuklás fű [sz.] (EtSz.); 1787 Tsukja (NSz.); nyj. csuknya (ÚMTsz.) J: 1 1468 ? ’kapucni | Kapuze’ (OklSz.) (↑), 1508 ’ua.’ (NádK. 435) (↑); 2 1604 ’〈papír〉zacskó | Tüte’ (Szenczi Molnár: Dict. Cucúllus a.) (↑); 3 1787 ’csuha | Kutte’ (NSz.) (↑); 4 1816 ’szűr | Bauernmantel’ (Gyarmathi: Voc.); 5 1863 ’kucsma | Pelzmütze’ (Kriza [szerk.] Vadr. 188) Sz: csuklyás 1468 [szn.] (OklSz.) (↑)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. cuculla ’kapucni, csuklya; fejkendő, fejlepel’, (k.) cuculla (ecclesiastica) ’‹egyházi ünnepen használt papi› fejfedő, süveg, fejtakaró’ [tisztázatlan eredetű]. ⌂ A szó eleji cs palatalizációval keletkezett a magyarban, esetleg a →csuha, →csuk hatására. A szó belseji l > ly hangváltozáshoz vö. →fáklya. ⌂⇒ A magyarból: szbhv. (Ča) čuklja; szlk. (N.) čukla: ’kapucni, csuklya’.
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 818; TESz.; EWUng.→ kuglófNszt csuklya; csuklyás