csitri A: 1774 tsitri-bodor (Nszt.); 1816 tsutré (Gyarmathi: Voc.); 1838 Csötrös [sz.] (Tsz.); nyj. csëtre (ÚMTsz.) J: ‹mn› 1 1774 ’rövidre nyírt; rövid hajú | gestutzt; kurzhaarig’ (↑); 2 1876 ’apró; jelentéktelen | fipsig; unwichtig’ (Nyr. 5: 130); 3 1891 ’serdülő korban levő | heranwachsend’ (Nszt.) | ‹fn› 1 1831 ’kurta haj | kurzes Haar’ (TudGyűjt. 7: 74); 2 1838 ’rövid hajú személy | kurzhaarige Person’ (Tzs.); 3 1873 ’kamaszlány | Backfisch’ (Nyr. 2: 459)

Fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A szótő bizonytalan, esetleg hangutánzó-hangfestő eredetű; esetleg a →csötönöz és a csetlik ’megbotlik, belebotlik’ (→csetlik-botlik) tövével függhet össze. A végződése -ó ~ -ő folyamatos melléknévi igenévképzős változat lehet; vö. (N.) sikati (→sikattyú). A szó eredetileg a botladozó kisgyermeket jelenthette. A melléknévi 2., 3. jelentések lehettek az eredetiek; a melléknévi 1. jelentés, ill. a főnévi jelentések metonimikusan fejlődtek ki.  ≂  Esetleg idetartoznak: sutri ’rövid farkú, kurta farkú’  (1834: Kassai: Gyökerésző 3: 218); (N.) csetres ’lebzselő, őgyelgő, lábatlankodó (alak)’  (MTsz.), csöntörög ’megbotlik, belebotlik’  (MTsz.), csötörög ’kószál, kóborol, csatangol, tévelyeg’  (MTsz.); vö. még csitri-sutri ’rövid farkú, kurta farkú’  (1834: Kassai: Gyökerésző 3: 218).

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ csetlik-botlik, csötönözNszt ↪csitri