csillár A: 1824 csillárokban (Nszt.); 1831 e. Csillár (Szily: NyÚSz.) J: 1 1831 e. ’szentjánosbogár | Johanniswürmchen (Phasius splendidula)’ (); 2 1838 ’vékony csillámlemez | Glimmerblättchen’ (Tzs.); 3 1842 ? ’több égős világítótest | Kronleuchter’ # (NSz.), 1843 ’ua.’ (NSz.)

Tudatos szóalkotásból eredő származékszó. |  ⌂  A szótő a →csillog szócsaládjának kikövetkeztetett tövével azonos. A szóvég névszóképző; az alaktanához vö. hordár (→hord), tanár (→tanít) stb. A 3. jelentéshez vö. ném. Leuchter ’gyertyatartó; világítótest’, Kronleuchter ’csillár’.  ⌘  Nyelvújítási szó.  ≂  Tisztázatlan idetartozású: csillárfű ’farkasszőlő’  (1791: NSz.).

EtSz. csillag a.; TESz.; EWUng. csillogNsztcsillár