csihi-puhi A: 1848 csihi-puhi (Nszt.); 1854 csihé, puhé (Nszt.); 1860 csihipuhi (NSz.); 1878 suhé-puhé (Nyr. 7: 328) J: ‹fn› 1848 ’verés; verekedés | Schläge; Schlägerei’ (Nszt.) | ‹isz› 1854 ’〈a verés hangjának utánzására〉 | 〈zur Schallnachahmung des Prügeins〉’ (↑)
Összetett szó, ikerszó. | ⌂ Az önálló szóként nem adatolt tagok származékszavak a →csihol, ill. →suhog és →puha, ill. →páhol fiktív töveiből. A végződése -i (ill. -é) folyamatos melléknévi igenévképző. A keletkezésmódjához vö. →csetepaté, →tutyimutyi stb.
☞ TESz.; Kelemen J.: Mondsz. 291; EWUng.→ csihol, páhog, puha, suhogNszt ↪csihi-puhi