cseter × A: 1211 ? Chetur (OklSz. csötör a.); 1288/ ? Chutur [szn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 315); 1405 k. cheter (SchlSzj. 1520.); 1470 Chethewrth (OklSz. csötör a.); 1519 chetherth; chetreth [□] (OklSz. csötör a.); 1593/ Czötőrtivel (OklSz. csötör a.); 1863 csėtėr, Csütört (Kriza [szerk.] Vadr. 495); nyj. csetér (ÚMTsz.) J: 1 1405 k. ’serleg | Pokal’ (↑); 2 1470 ’régi gabonamérték | altes Kornmaß’ (↑); 3 1595 ’negyedrész | Viertel’ (SzT.); 4 1606 ’hasábfa | Scheitholz’ (SzT.); 5 1680 ’csapás, ütés; szántóterület | Schlag, Ackerfläche’ (SzT.); 6 1838 ’vmely kerek tárgy átmérője | Durchmesser eines runden Gegenstandes’ (Tsz. Csetert a.)

Szláv jövevényszó, esetleg a déli szlávból. |  ≡  Blg. чeтвъpт ’negyed(rész), egynegyed’; szbhv. četvrt ’ua.’, (Kaj) četrt ’egy fajta űrmérték’; szln. četrt ’negyed(rész), egynegyed; egy fajta gabonamérték’; – cseh čtvrt ’negyed(rész), egynegyed’; or. чeтвepть ’ua.; régi űrmérték’; stb. [indoeurópai eredetű; vö. óind caturthá-h; lat. quartus; stb.: ’négyes(ével)’].  ⌂  A jelentése alapján különböző átadó nyelvekkel kell számolni. – A cseter alak a tárgyragnak felfogott szóvégi t elhagyásával keletkezhetett.

☞ EtSz. csëtërt a.; Kniezsa: SzlJsz. 132; TESz.; EWUng.→ csütörtök, kvártély